Citadella, - Gellért hegy. - Citadella Budapest XI,Julius Jacob,Frigyes Vilmos,Szent Szövetség,Emmanuel Zitta,Ferenc József,Vörös Hadsereggel,Kisfaludi Strobl Zsigmond,Thuránszkyné Gaál Erzsébet,Gellért-hegyi Szabadság-szobor Budapest,Budapesti Nemzeti Bizottság,Szövetséges Ellenőrző Bizottság,Honvédelmi Minisztérium,Közmunkaügyi Minisztérium,Horthy István,Szentjóby Tamás,Jancsó Miklós,Hernádi Gyula Anyád,Ugyan Kisfaludi Strobl,Horthy Budapestre,Kisfaludi Strobl,Auby Tamás,Szovjet Vörös Hadsereg,Nagy György,Honvéd Vezérkar,Budapest Főváros Önkormányzatának Városképvédelmi Bizottsága,Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete,Szent Gellért Püspök, - maroka Blogja

Továbbiak »

Belépés

			maroka.blog.xfree.hu
"Legyen béke és szeretet szívedben Boldogságod sose érjen véget"			Antal Mária 1951.01.15 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Citadella, - Gellért hegy.

2011-10-04 18:19:27, kedd

	Citadella, - Gellért hegy. ...... ........... ......... A Citadella Budapest XI. kerületében, a Gellért-hegy tetején fekvő erőd, melyet az 1848-49-es szabadságharc leverése után, 1854-ben emelt a Habsburg uralkodóház. Az UNESCO a budai Várheggyel és a Duna két partjának panorámájával együtt a Gellért-hegyet 1987-ben a Világörökség részévé nyilvánította. A citadella olasz szó fellegvárat jelent, azaz várszerű magaslati erődítményt vagy egy város legmagasabb pontján emelt, fallal körülvett, védhető részt. A 220 méter hosszú, 12-16 méteres falmagasságú erődöt Julius Jacob von Haynau építtette, akinek a nevéhez az 1848-49-es forradalmat és szabadságharcot követő megtorlás fűződik. Különlegessége, hogy a szokásos erődöktől eltérően nem az alatta elterülő város megvédése céljából épült, hanem épp ellenkezőleg: a Citadellának szánt szerep a pesti lakosság megfélemlítése volt. Erről tanúskodnak a városra néző ágyúállások is, ám szerencsére az ágyúkat kizárólag díszlövések leadására használták. A Citadella erődjét az 1854-es létesítésekor, egy ókori eraviszkusz településre, az oppidum maradványaira építették rá, amelyek ezért jórészt megsemmisültek. Buda török megszállása idején a Gellért-hegy tetején álló keresztény kápolna helyére palánkvárat építettek a törökök. 1813 és 1815 között József nádor javaslatára a palánkvár helyére egyetemi csillagvizsgáló épült a helyén. A Csillagdát három európai uralkodó I. Sándor orosz cár , I. Ferenc osztrák császár és magyar király és III. Frigyes Vilmos porosz király jelenlétében 1815-ben avatták fel , akik a napóleoni háborút lezáró Szent Szövetség megkötésére gyűltek össze, és utaztak Budára a létesítmény megnyitásra.Buda várának 1849-es ostrománál a magyar honvédsereg katonái az ostromágyúkat a Gellért hegyre az egyetemi Csillagda épületének közelében állították fel, bár erről a csillagda munkatársai megpróbálták lebeszélni a honvédeket. Az osztrák tüzérség válaszcsapásainak következtében a csillagászati intézmény épülete teljesen megsemmisült, a súlyosan sérült épületeket az ostrom alatt kifosztották. Az ostrom tapasztalatai után, a gyászos emlékű Bach-korszakban a bécsi haditanács úgy határozott, hogy a korszerűtlen budai vár helyett egy jól védhető, a hadászati elveknek megfelelő erődrendszert kell kiépíteni Pest-Buda köré - célja a külső ellenség visszaverése és a belső forradalomra hajlamos magyar lakosság megfékezése. Ennek első erődjét a Gellért-hegyen kezdték megalapozni Emmanuel Zitta osztrák hadmérnök tervei alapján 1850-ben. A munkálatok költségeire kétszázezer forintot rendelt Ferenc József osztrák császár. A Citadella helyét az 1849-ben elpusztított Csillagda [2] [3]és a körülötte lévő virág- és szőlőskertek területén jelölték ki. A csillagda romjait felrobbantották. A tervek szerint a 220 méter hosszú, 60 méter széles, 4 méter vastag kőfalakkal védelmezett erőd lőrései mögé 60 korszerű ágyút helyezhettek el. Négy esztendő múltán már bevonulhatott kazamatáiba az osztrák katonaság, akiknek ágyúi fenyegetően néztek a túlparti Pest városára. Az erődrendszer többi része soha nem készült el, mivel a Monarchia hadvezetése végül Komárom városa körül készítette el az ,,utolsó védőbástyát". A Citadella a zsarnokság és az abszolutizmus szimbóluma lett a magyarok szemében. Az 1867-es osztrák-magyar kiegyezéssel elvesztette hadászati célját a gyűlölt osztrák erőd, de csak 1899-ben vonult ki falai mögül a katonaság.[4] Ekkor a lelkes budapesti lakosság nyomására jelképes bontásokat végeztek a bejárata feletti falrészen, de az egész gyűlölt erődítmény lebontására nem volt elegendő anyagi forrás. Utolsó katonai jellegű használata a második világháborúban, Budapest 1944-45-ös védelmében a támadó Vörös Hadsereggel szemben történt, amikor a német és magyar csapatok légvédelmi bázisául szolgált, míg kazamatáiban raktárakat és sebesültellátó helyet rendeztek be. A harcokban megsérültek védművei, melynek nyomait még napjainkban is jól lehet látni. Citadella és néhány budai laktanya átadásáért cserébe a főváros jelentős külterületi ingatlanok tulajdonáról mondott le a hadügyi tárca javára.[6] Ekkor a falát egy részen jelképesen megbontották, jelezvén, hogy katonai szerepe megszűnik. Az 1960-as évektől kezdve idegenforgalmi szerepet szántak neki, ezért átalakították: szállót és vendéglőt nyitottak benne. Vonzerejét elsősorban a falairól nyíló elsőrangú kilátásnak köszönheti: a hegy lába előtt elterülő város képe valóban páratlan. Az erőd keleti, városra néző fala tövében áll a Szabadság-szobor, Kisfaludi Strobl Zsigmond 1947-ben felállított alkotása. A szobor talapzata előtt álló szovjet katona szobrát 1992-ben távolították el és átszállították a budatétényi szoborparkba. Ma több funkciót is betölt a monumentális Citadella erődje. Tetején több rádióadó sugározza adását, míg vastag falai között étterem és szálloda üzemel. A hadtörténelem iránt érdeklődők megnézhetik a kazamatáiban berendezett, 1944-es ostromra emlékeztető háborús panoptikumot. A békésebb korszakra emlékeztet a ,,Budapest anno" fotókiállítás, amely felidézi a rohamosan fejlődő nagyváros képeit a 19. század végéig. A Citadella déli falának részlete ...... ........... .......... A Szabadság-szobor főalakja, amelynek modellje Thuránszkyné Gaál Erzsébet volt. ...... ........... A Gellért-hegyi Szabadság-szobor Budapest egyik jelképe, felemelt kezében pálmafaágat tartó nő alak, Kisfaludi Strobl Zsigmond 1947-ben elkészült alkotása. Az eredeti, több kisebb szobrot is magába foglaló kompozíció hivatalos elnevezése Felszabadulási emlékmű volt; a német hadsereget Budapestről kiverő szovjet hadsereg haditettének emlékére állították. A kommunista rezsim bukása és a szovjet ,,felszabadítás" átértékelése után a szobor együttest jelentősen átalakították és a szovjetekre való utalásokat eltávolították. Maga a szobor 14 méter magas, talapzatával együtt azonban 40 méter magasra emelkedik[1] a 235 méter magas Gellért-hegy fölé. A Citadella délkeleti bástyájánál álló emlékmű jól látható a főváros jelentős részéből ...... ............ Története Felállításáról a Budapesti Nemzeti Bizottság rendelkezett 1945 januárjában, alighogy Budapest ostroma véget ért. Alkotóját még ugyanebben a hónapban személyesen választotta ki Vorosilov szovjet marsall, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnöke, de a rohamtempóban felépített emlékmű költségeit a magyar állam fizette. Az országgyűlés 1945 szeptemberében törvénybe iktatta az emlékmű felállítását. (1945. évi IX. törvény a Budapest főváros felszabadításánál elesett szovjet katonák emlékének megörökítéséről) A munkát először a Honvédelmi Minisztérium, később az Építés- és Közmunkaügyi Minisztérium felügyelte, de Vorosilov személyesen is figyelemmel kísérte. Az általa kirendelt szovjet tanácsadók nyomására változtatták meg az emlékműnek a polgármesteri hivatal által kijelölt helyszínét, a Horváth-kertről a Gellért-hegyre, a méretét pedig 8-10 méterről csaknem 35 méterre. A fő nőalak előtt eredetileg egy hat méter magas, bronzból készült géppisztolyos szovjet katona állt, bal oldalán fáklyás, jobb oldalán sárkányölő bronz alakok, mögötte még egy, három méter magas katona kőből. Utóbbit az 1956-os forradalom folyamán ledöntötték és elpusztult, de később újra kifaragták. Az eredeti felirat szerint ,,a felszabadító szovjet hősök emlékére a hálás magyar nép" emelte az emlékművet[1], amelyet ,,Magyarország felszabadításának napja" második évfordulóján, 1947. április 4-én avattak fel. Az emlékművön az elesett szovjet katonák nevei is olvashatóak voltak A Horthy-legenda: Népszerű városi legenda, hogy a Szabadság-szobor eredetileg a fronton repülőbalesetet szenvedett Horthy István kormányzóhelyettes emlékművének készült; elhangzott például Szentjóby Tamás a ,,Szabadság lelkének szobra projektről" készült dokumentumfilmjében is. A legendát ismételte Jancsó Miklós és Hernádi Gyula Anyád! A szúnyogok című filmje, amely azzal végződik, hogy a főszereplők, Pepe és Kapa a Gellért-hegyen arról ordibálnak, hogy miféle szabadságszobor ez, ezt ,,a kis Horthynak csinálták". Ugyan Kisfaludi Strobl valóban megbízást kapott ifjabb Horthy Budapestre szánt szobrának elkészítésére, ez a szobor azonban nem készült el, és tervei sem mutattak hasonlóságot a későbbi Szabadság-szoborral. A legendának a szobrász maga is tudatában volt, és tiltakozott ellene. Bár a Horthy-emlékművel való párhuzam nem igaz, a fasizmust jelképező sárkányt megölő mellékalak kompozíciója azonos Kisfaludi Strobl 1928-ban Nyíregyházán felállított huszáremlékművével, amelyen a magyaros ruhájú férfialak a bolsevizmus sárkányával végez A Szabadság-szobor 1990 után A rendszerváltás után több párt- és civilszervezet kezdeményezte a szoborcsoport eltávolítását, ezért a szovjet katona szobra a Szoborparkba került, de vita bontakozott ki arról, mi legyen a főalak sorsa: sem a lebontás, sem a változatlanság nem tűnt jó megoldásnak. A lebontás kezdeményezése a lakosság részéről jelentős ellenállásba ütközött, mivel az emlékmű békét sugárzó és kellemes alakja 45 év alatt Budapest jelképévé vált, amit a lakosság és a turisták szívesen látogattak. A szoborcsoportot csak megfelelő átalakítással és új tartalommal történő ,,feltöltéssel", átfogalmazással lehetett megmenteni. Helyén maradását részben egy, a kompromisszumot jelképező performance-nak, a St. Auby Tamás képzőművész kiötlötte, nagy vitát provokáló ,,Szabadság lelkének szobra projektnek" köszönhette: 1992 júniusában, a budapesti búcsú napján (a szovjet csapatok kivonulásának ünnepén) az emlékművet ejtőernyőselyemmel letakarták, így néhány napra ,,szellemruhát" öltött, a kommunizmus kísértetét jelképezve. Az akció után, 1993-ban fejeződött be az emlékmű átalakítása. A szoborcsoport talapzatáról a cirill betűs feliratokat levésték, eltávolították a Szovjet Vörös Hadsereg iránti hálát kifejező feliratot, a jelképeket, valamint a mellékalakok katonáit. A szobor fő alakjának eszmei átfogalmazására Nagy György, a Honvéd Vezérkar főtisztje tett javaslatot, melyet Budapest Főváros Önkormányzatának Városképvédelmi Bizottsága, valamint a Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete jóváhagyott. A szobor új eszmei tartalma méltóan fejezi ki a magyar nemzet 1100 éves- és más népek történelmi hőseinek megbecsülését és tiszteletét, amely szöveg a talapzaton ma is olvasható: ,,Mindazok emlékére, akik életüket áldozták Magyarország függetlenségéért, szabadságáért és boldogulásáért ...... ........... ...... Gellért hegyről bővebben az alábbi linken Link Gellért hegy vízesés az alábbi linken Link ...... .............. Szent Gellért Püspök az alábbi linken Link

0 komment , kategória: Budapest képekben, hírek

Címkék: függetlenségéért, önkormányzatának, megörökítéséről, repülőbalesetet, szabadságszobor, szabadságharcot, kompromisszumot, átfogalmazással, szoborcsoportot, átfogalmazására, csillagvizsgáló, városképvédelmi, felrobbantották, eltávolították, megfélemlítése, felszabadulási, átszállították, változatlanság, civilszervezet, idegenforgalmi, megsemmisültek, rendszerváltás, kezdeményezése, sebesültellátó, világháborúban, szeptemberében, különlegessége, felállításáról, boldogulásáért, kivonulásának, átalakítással, kezdeményezte, szoborcsoport, abszolutizmus, eltávolítását, elkészítésére, 1848-49-es szabadságharc, budai Várheggyel, citadella olasz, város legmagasabb, 1848-49-es forradalmat, szokásos erődöktől, alatta elterülő, pesti lakosság, városra néző, ágyúkat kizárólag, 1854-es létesítésekor, ókori eraviszkusz, oppidum maradványaira, palánkvár helyére, napóleoni háborút, létesítmény megnyitásra, Citadella Budapest XI, Julius Jacob, Frigyes Vilmos, Szent Szövetség, Emmanuel Zitta, Ferenc József, Vörös Hadsereggel, Kisfaludi Strobl Zsigmond, Thuránszkyné Gaál Erzsébet, Gellért-hegyi Szabadság-szobor Budapest, Budapesti Nemzeti Bizottság, Szövetséges Ellenőrző Bizottság, Honvédelmi Minisztérium, Közmunkaügyi Minisztérium, Horthy István, Szentjóby Tamás, Jancsó Miklós, Hernádi Gyula Anyád, Ugyan Kisfaludi Strobl, Horthy Budapestre, Kisfaludi Strobl, Auby Tamás, Szovjet Vörös Hadsereg, Nagy György, Honvéd Vezérkar, Budapest Főváros Önkormányzatának Városképvédelmi Bizottsága, Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete, Szent Gellért Püspök,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]